Folytatódjon a sor egy általam szintén nagyon kedvelt Brachypelma fajjal, ami nem más mint a Brachypelma albiceps. A faj tartását még 2015-ben kezdtem el, akkor egy pár vedléses növendéket vásároltam. Ezt az állatot azóta már eladtam. 2016 végén vettem újra egy növendék nőstényt, majd nemsokkal utána egy valamivel kisebb hímet. Sajnos kiderült hogy a nősténnyel nem volt éppen minden rendben, mert rövidesen vásárlás után elpusztult. Hát ennyit az előéletről, most itt vagyok egy szem árva hímecskével. Egy biztos, hogy szerzek még párat ;)

Élőhely és tartás:

Származási helye Mexikó, pontosabban Mexikóváros és Toluca környéke. Szobahőmérsékleten és 60-70% páratartalmon jól tartható. Mint szinte minden Brachypelma fajnak ennek is kell a vastag talajréteg, hogy búvóhelyet áshasson magának, amit gyakran is fog használni. A nagyobb méretű pókok közé lehet sorolni, teste elérheti a 6-7 cm hosszt, míg lábfesze a 14-15 cm-t. Megfelelő terrárium vagy doboz számára egy 30x20x20-as.

Megjelenés és viselkedés:

A lábak és az utótest alapszíne fekete. Az utótesten ezen kívül még hosszabb vöröses szőrzet is megfigyelhető. A carapax a legtöbb egyednél krémszínű, de ritkább esetben előfordulnak nagyon világos szinte már fehér, illetve élénk citromsárga színű példányok is. Egyesek szerint ezek földrajzi hovatartozáshoz köthetők, mások azt mondják színváltozatok. Mindegy is a lényeg, hogy gyönyörűek és a hobbiban igazi ritkaságok :) Ha viselkedését nézzük egy szó jut eszembe, az pedig a hisztis. De komolyan. Rendszerint elől vannak aztán ha az ember csak hozzá ér a dobozhoz, már megy is szaladgálás és a bombázás. Kész agyrém amit le tudnak művelni. Támadópózra odamarásra nálam még nem volt példa, de meg merem kockáztatni, hogy odamar ha úgy érzi. Amit még érdemes elmondani róla, hogy baromi lassan nő. 6 hónap alatt csupán 2x vedlett a növendékem.

Etetés:

Egyede válogatja. A fenn említett első növendékem és a nőstényem nem voltak jó evők. Na de a hímem, az aztán tud zabálni. Meg is látszik a seggén, hogy jól van lakva. Náluk azt vettem észre, hogy az argentín csótányt valahogy nem annyira szeretik. A csokicsótányt és a tücsköt valahogy jobban preferálták. Ettől függetlenül érdemes lehet kipróbálni mindent.

Szaporítás:

Erről sajnos még nincs tapasztalatom. Az említett haláleset miatt még egy jó darabig nem is fogok próbálkozni. Annyit azért elárulhatok, hogy lassú növekedése miatt sokat kell várni a hímek adulására, emiatt nehéz is találni a piacon adult állatot. Érdemesebb növendékeket venni és kinevelni magunknak. Már akinek van ehhez türelme.

Összességében egy gyönyörű és érdekes fajról beszélhetünk. Sajnos a piacon ritkábban vannak eladó példányok, de azért nem lehetetlen beszerezni. Kezdőknek is bátran tudom ajánlani, temperamentuma ne rémisszen el senkit, közel sem egy kezelhetetlen faj. A gyűjteményünk igazi kis ékköve válhat belőle.